Mindenképpen szeretném tisztázni, hogy az Isten vagy az Atya NEM a mai vallások által elismert és tanított Isten.

Nem egy duális, a jót jutalmazó, a rosszat büntető, ítélkező lény. Nem ül valahol egy trónon és hagyja gyermekeit szenvedni. Nem az az Isten, akit ajándékokkal, adományokkal és áldozatokkal ki lehet és kell engesztelni. Ez mind a dualitás és az egyházak istene, akit bizony az ember saját képmására formált és megmanipulált.

Hát akkor kit, mit nevez a Kortalan Bölcsesség és én Istennek?
(Ha tehetem nem is így hívom. Inkább használom az Egy, a Logosz, a Végső Igazság, az Ok nélküli Ok szavakat, mert ezekhez nem tapadnak a múlt negatív és pozitív kollektív képzetei.
S így a Vízöntő-kor hajnalán igen fontos, hogy ne cipeljük tovább a múlt terheit. [Ezért is olyan fontos a családállítás.])

Isten a hatalmas, számunkra jelenleg felfoghatatlan Egység, mely természetesen nem személy (a mi fogalmaink szerint), Ő az Abszolút Megismerhetetlen, s mi benne létezünk.

Ő belőle vagyunk, őt szívjuk be a levegővel és vesszük magunkhoz a táplálékkel. Nem tudunk eltávolodni Tőle, hiszen benne élünk, és mi is Ő vagyunk.

Ő a Teljesség, mely minden alapja és oka egyben.

S a Monád (az ember legbensőbb énje, aki mi vagyunk ott legeslegbelül) belőle indult el és hozzá tér vissza.

Steinmüller Csilla Magdolna
spirituális tanító