“A Tudat rettentő Forradalmára van szükségünk, hogy sikerüljön visszatérni
a minket vezető belső Csillagunkhoz, amely a Lényünket vezeti.”
vopus.org

Belső Lényem az Egyetemes Szellemhez (Istenhez) kapcsolódik a függőleges tengelyen.
Ha a vízszintes síkon keresem Őt, ott bizony nem fogom megtalálni.

A vízszintes sík a múlt-jelen-jövő tengely, a mai születő-meghaló, jó és rossz minőségekkel átitatott, végtelenül sarkos, egós, Istentől, Lényünktől eltávolodott élet. (Ezt hívjuk dialektikus világnak is.)
A gépies, rutinos, mechanikus élet, amikor is a fő cél, hogy jól érezzük magunkat, és a világ szolgálja ki kívánságainkat és igényeinket. A vízszintesen az élet megy magától, sodródunk. Az itt élő ember nem ura sorsának és a számszára körforgásába élet élet után ugyan azokat a köröket futja.

A függőleges élet nem ilyen. Az ezen az úton való haladás nem megy magától! (Úgy, mint a hegymászáshoz is rengeteg energia, akarat, kitartás és erő szükséges.)
Azonban CSAK a függőleges úton indulhatunk közelebb – jelenleg alvó és elzárt – Belső Lényünkhöz.

Belső Lényem iránti odaadás és elköteleződés, az egó elcsendesítése, a pszichikai énjeink megsemmisítése és a szolgáló élet hozhatja el számomra a teljesen új életet, a Lélek-tudati létezést.
Ez pedig már egy Új Én megjelenése a személyiségben. Ekkor pedig megjelennek a tiszta gondolatok, a belső kiegyensúlyozottság, és minden pillanatban tudatába kerülünk Belső Lényünknek.

Jelen korunk válságából csak ez a Megszabadító Út létezik!

Ez az Új Emberi létezés, melyet a Vízöntő-korban el kell érnünk.

Az első részt itt olvashatod >>>

Steinmüller Csilla
spirituális tanító
2015. július 22.