Egy napon az élet vándorútra kelt. Ment mendegélt, míg egy óriásira duzzadt testű emberrel nem találkozott, aki mozdulni is alig bírt. Az ember megörült, mikor meglátta az életet és nyomban könyörögni kezdett, hogy gyógyítsa meg. – Rendben, meggyógyítalak – egyezett bele az élet, – de hét év múlva újra eljövök, s majd meglátjuk, hogy elfelejtesz-e engem és a betegségedet. – Megszórta a beteget az út porával, s az ember nyomban meggyógyult.
Az élet továbbment, s találkozott egy leprással. – Kérlek, gyógyíts meg! – kérte a leprás, s az élet megtette. Mielőtt megszórta őt az út porával, figyelmeztette azonban, hogy hét év múlva újra eljön, s akkor majd kiderül, hogy elfelejtette-e a leprás őt is és a betegségét is. “Az élet vándorútja” olvasásának folytatása

