A bevezető cikkben a témához szükséges mértékig próbáltam bemutatni az ember felépítését.
Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a fizikai életből való eltávozás valódi menetéhez, most vegyünk egy egyszerű feladatot:
A bevezető cikkben a témához szükséges mértékig próbáltam bemutatni az ember felépítését.
Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a fizikai életből való eltávozás valódi menetéhez, most vegyünk egy egyszerű feladatot:
Itt van az ősz, a befelé fordulás ideje. A halállal, elmúlással ebben az időben többet foglalkozunk.
Gondolkozzunk el egy kicsit energetikai szempontból erről a folyamatról. A földi élet viszonylatából beszélhetünk elmúlásról, ha magasabb dimenziókból tekintünk rá, láthatjuk, hogy ez valójában egy átalakulás folyamata. A különböző dimenziók anyaga oldódik fel és válik egy magasabb dimenzió másfajta anyagává.
Milyen dimenziókról is van itt szó. “Az elmúlás energetikája * Bevezető” olvasásának folytatása
A legtöbb ember nem él, csak vegetálással telik az ideje, amit ebben a dimenzióban eltölt.
Mókuskerék rabja, a fogyasztói társadalom kis hangyája, a pénzkeresés- és költés kitölti elméjét, nincs ideje hasznos gondolatokra. Lecserélhető, egyéniség nélküli, egy birka a nyájból, félelmek által jól manipulálható.
Mindig vár valamire, amitől jobban érezheti magát: iskola befejezése, munkahely, házasság, gyerek, nyugdíj.
Eltelik az élete, s egyszer csak ott találja magát a halálos ágyán, visszatekint, s rádöbben,hogy elfecsérelte a kiszabott idejét, de ekkor már késő. “Van-e Élet a Halál előtt?” olvasásának folytatása