Kategória: Napi üzenet tudatos útonjáróknak

Belső Lényem … 2. rész

Published on szerző: S. Csilla

“A Tudat rettentő Forradalmára van szükségünk, hogy sikerüljön visszatérni
a minket vezető belső Csillagunkhoz, amely a Lényünket vezeti.”
vopus.org

függőlegesBelső Lényem az Egyetemes Szellemhez (Istenhez) kapcsolódik a függőleges tengelyen.
Ha a vízszintes síkon keresem Őt, ott bizony nem fogom megtalálni.

A vízszintes sík a múlt-jelen-jövő tengely, a mai születő-meghaló, jó és rossz minőségekkel átitatott, végtelenül sarkos, egós, Istentől, Lényünktől eltávolodott élet. (Ezt hívjuk dialektikus világnak is.)
A gépies, rutinos, mechanikus élet, amikor is a fő cél, hogy jól érezzük magunkat, és a világ szolgálja ki kívánságainkat és igényeinket. A vízszintesen az élet megy magától, sodródunk. Az itt élő ember nem ura sorsának és a számszára körforgásába élet élet után ugyan azokat a köröket futja. “Belső Lényem … 2. rész” → olvasásának folytatása

Belső Lényem … 1. rész

Published on szerző: S. Csilla

Buddha-300x227Vajon tudod, hogy egy Belső Lény él benned?
(Igaz,  a ma embere számára még elzártan, szinte hozzáférhetetlenül.)

A Vízöntő-kor feladata (vagyis a jelen időké), hogy rátaláljunk halhatatlan Szellemi Belső Lényünkre.

Keresőkké kell válnunk, önmagunk keresőivé!
Mert csak ez az út hozhat ki minket abból a zsákutcából, melybe belefutottunk, és már elég régen ott kóválygunk.

Ahhoz, hogy az ember Belső Lényéhez közelebb kerüljön sok feladattal jár. Háttérbe kell tolni a személyiség akaratát; lemondani az én, enyém, nekem minőségekről; és azt mondani, hogy “Legyen meg a Te akaratod Lényem.”
Képesek vagyunk erre? “Belső Lényem … 1. rész” → olvasásának folytatása

Tudtad, hogy volt egy KINCSESLÁDÁD?

Published on szerző: S. Csilla

Dixit2-64“Most pedig útravalóul hadd mondjak el neked két történetet.

Minden ember egy kincsesládát kapott a Legnagyobb Szellemtől, amikor bukása következtében vándorlását a Földön elkezdte.

Ahogy lejjebb süllyedt az anyagban, a ládikó, mely elidegeníthetetlen tulajdona, egyre kopottabb, rozsdásabb lett a kezében.
A végén már sarokba is dobja, mint értéktelen ócskaságot. Régi kincsedet, örökrészedet visszaszerezni csak hit által lehet.
Hinned kell benne, hogy a kopott ládikó, melyet már ki sem akarsz nyitni, a legnagyobb kincset tartalmazza számodra.” (Ti-Tonisza láma: Kőszikla, 27. old.)

Vajon tudod, hogy volt egy kincsesládád melyet a Legnagyobb Szellemtől kaptál?
És tudod, hogy elhagytad az úton? “Tudtad, hogy volt egy KINCSESLÁDÁD?” → olvasásának folytatása