Emlékszem gyerekkoromban, hányszor bámultam a madarakat!
Irigyeltem őket! Szabadok voltak! Oda mennek, ahova csak szeretnének!
Talán te is nézted őket? Irigyelted a szabadságukat?
Már akkor belénk volt rögzülve, hogy nekünk nincs!
Nincs szabadságunk, nincs olyan dolog, amit szabadon választhatunk.
Netán el is döntötted, hogy na, majd ha felnövök…..
Mi lett most, hogy már felnőttél?? Szabad vagy? Szuper! “Szabadság” olvasásának folytatása
Jung 1934-ben egy báseli szeminárium epilógusában a következőket írta: