Éreztél már úgy, mintha enyhén szólva félrecsúszott volna az életed? (pláne ahhoz képest, amilyen terveket gyerekkorodban szövögettél…)
Tudod, hogy valami nem stimmel, de vagy nem tudod megfogalmazni mi az, vagy nem tudod merre tovább, de mintha elvesztetted volna azt a belső irányzékot,
amivel határozottan navigálhatnád az életed.
Azt kell, hogy mondjam, ha eddig már eljutsz, hogy ezt fel-/beismered, vagyis tudatosítod magadban, megveregetheted a vállad. Mindjárt megtudod, miért.
Remélem, egyetértünk abban, hogy ahhoz, hogy eddig eljusson valaki a felismerésben, már az kell, hogy ne az államot, a szüleit, vagy akárki mást okoljon azért, “Úton járó – Avagy az önismeret ösvényén / Iránytű” olvasásának folytatása

