Vipassana Meditációs Elvonulás

Időpont: hamarosan

 “Az emberek azt hiszik, hogy meditáció nagyon időigényes, pedig éppen az ellenkezője igaz. Utána több idő lesz mindenre, mert nem rágódunk értelmetlen dolgokon.”
Gareth Walker

Egy hetes elvonulást szervezünk, ahol a Te, a meditáció, az összpontosítás és a csend a főszereplők.

Nagyon fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk a tudatos önismereti úton a Tudat tisztítását, a lecsendesedést, az elmélyülést. Az érzelmi és mentális szint megtisztítása a kulcsa annak, hogy feljebb tudjunk lépni tudatosság lépcsőjén. Ezen tisztítás nélkül nincs előrehaladás. Lehet időszakos jobb állapot, aztán jön egy élethelyzet, mely érzelmileg magával ránt és semmivé lesz minden, amiről azt hitted, hogy te azt már megfejlődted.

TryGold2nsOneEzen nyolc nap alatt időt és teret biztosítunk azoknak, akik komolyan gondolják, hogy bejárják az önismeret mély és egyéni útját, s közben “lámpást tartunk”, hogy visszataláljanak önmaguk mélyéből.
“Vipassana Meditációs Elvonulás” olvasásának folytatása

A szív intelligenciája

A szív intelligenciájaA szeretet furcsa játék. Valamennyien a szeretetre várunk nap mint nap, azonban egyikünk sem képes arra, hogy valóban szeressen. Honnan is tudnánk hogyan kell szeretni? Ki tanított volna rá bennünket? A szeretetet voltaképpen nem lehet megtanulni, csak engedni, hogy bekövetkezzék. És ettől valamennyien rettenetesen félünk. Attól félünk a legjobban, amire a legjobban vágyunk. S hogy ez a félelem megszűnjön, közel kell magunkhoz engednünk a szeretetet. Meg kell engednünk, hogy érezzük. S ahhoz, hogy érzéseink, érzelmeink felszínre kerüljenek, ki kell tárnunk a szívünk ajtaját. “A szív intelligenciája” olvasásának folytatása

Megbékélni a múltunkkal

Megbékélni a múltunkkalMegszületünk, belépünk az életbe és elindulunk előre. Sokan felnőttként visszavágynak az elmúlt gyermekkorukba. Vannak, akik úgy érzik, nem kaptak meg valamit a szüleiktől, ami még járna nekik. Panaszkodnak, hogy gyermekkorukban nem kaptak elég figyelmet, szeretetet, gondoskodást, védelmet és biztonságot.

Ezen azonban már nem lehet változtatni. Egyedül az a felismerés segíthet, hogy minden úgy van jól, ahogy volt és van. Olyanok is akadnak, akik partnerüknél igyekeznek megtalálni azt, ami hiányzik. A társak azonban nem biztos, hogy szeretnék „anyuci és apuci” tartozásait magukra vállalni. Ha mégis megpróbálják, előbb vagy utóbb, kimerülten feladják. Így aztán nem csak a múlt átírása lesz sikertelen, de még a jelen is kifolyik a kezeink közül. Az élet feltartóztathatatlanul halad előre a bölcsőtől a koporsóig, a tudatunknak lépést kell tartani ezzel a mozgással. Sem megállítani, sem visszafordítani, sem előre hajtani nem lehet az időt.

“Megbékélni a múltunkkal” olvasásának folytatása