Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki vár

 

Aki magot szór ablakába
és gyertya vár az asztalán.
A várók nem várnak hiába.
Egy angyal kopogott talán?

Szárnysuhogás az ablakon túl –
vigyázz! Kinézni nem szabad!
Künn az angyalhad térül-fordul,
egy pillanatra látszanak.

A karácsonyfát hozzák – hallod?
– egy koppanás, és leteszik.
Fényben úszik az üvegajtód,
s megint suhogás. Mi ez itt? “Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki vár” olvasásának folytatása

Ünnep az életünk

Útnak indulsz, és ahogy előretekintesz, a távolban megpillantasz egy házat. Arra veszed az irányt. Amikor odaérsz, kinyitod az ajtót. Belépsz egy terembe, amelyet ünnepre készítettek elő.

Erre az ünnepségre mindenki eljön, aki az életedben fontos volt. Mindenki hoz valamit, marad egy darabig – és távozik. Egy-egy ajándékkal a kezében – amelynek a teljes árát már megfizetted – eljön az ünnepre az édesanyád, az édesapád, a testvéreid, mindkét nagypapád és nagymamád, a nagybácsijaid, nagynénjeid, mindenki, akik neked helyet adott, akik a gondodat viselték, talán a szomszédjaid is, barátaid, tanáraid, partnereid, gyermekeid.

Mindenki ott van, aki az életedben fontos volt, vagy még most is fontos. Ahogy a gondolataid jönnek, hoznak valamit, maradnak egy darabig – és távoznak. Ahogy a vágyaid vagy bánatod eljönnek, hoznak valamit, maradnak egy darabig – és távoznak. Ahogy az élet is eljön, hoz valamit, marad egy darabig – és elmúlik.

“Ünnep az életünk” olvasásának folytatása

Gyógyító beszélgetés * házi dolgozat

(Spirituális Lélekgyógyász képzés, 2. szemeszter házi dolgozat:)

Hogyan van meg bennem a segítő 3 alapkövetelménye: empátia, feltétel nélküli elfogadás, hitelesség (kongruencia)?

A tanácsadó segítsége által megnyílik az emberek szíve önmaguk felé.

Kislányként minden vágyam az volt, hogy orvos legyek. Egy piros orvosi táska volt a kedvenc játékom. Meggyógyítottam a babáimat, a játék mackómat, a keljfeljancsit, a velem egyidős vizslánkat, aki hűen őrzött mikor a kertben játszottam, de a földben turkáló gilisztát és a katicabogarat is. Orvos nem lett belőlem, de ez így van jól. A modern orvoslás nem az a gyógyító munka, amit én tiszta szívvel, szeretettel tudnék gyakorolni. Nem a rám erőszakolt, megszabott, behatárolt, kötelező korlátok közé szorított gyógyításban hiszek. A   személytelen és gépies futószalag-orvoslás helyett az ember és lélekközpontú, megértő, befogadó és szeretetteli segítést és gyógyítást  támogatom.

“Gyógyító beszélgetés * házi dolgozat” olvasásának folytatása