Címke: Kiss Zoltán írásai

Ötletgazdag, kreatív volt az úr, akinek életéből nem hiányzott az elismerés.

Tehetségébe vetett hite sugárzott az elbeszéléseiből. Nagyon kellemes jelenség volt, akinek társaságában oldott és vidám tudott lenni az, aki részese lehetett jelenlétének.

Egészséges, toleráns, és végtelenül empatikus volt életének minden területén…, ilyen személyiségképpel született.

De a pénzével, a tulajdonával, az örökségével, a részesedéseivel mindig problémái akadtak, s maga sem értette, hogy miért. Úgy érezte, hogy jó szándékkal, bizalommal, és ésszerűen állt az anyagi helyzetéhez, mégis megmagyarázhatatlan veszteségek, csalódások érték ezen a téren. “Skopió mese” → olvasásának folytatása

Egy tűzről pattant művész volt a hölgy. Csodálatos képeket festett, és kerámiák díszítő motívumait álmodta meg, azok formáit látva. Tudta, hogy jó, amit csinál, mert a tetszésnyilvánításon, és elismerésen túl, olyan élményeket is visszaigazoltak az emberek, hogy a művészete által belátásra, és felismerésre jutottak olyan dolgokban, amiről ő nem is tudta, hogy megfogalmazta a műveiben.
Mint megtudta, művészetével tanított is, ami nem volt eredendő célja.

Munkáit mind többen kezdték megismerni itthon, és külföldön is, aminek szívből örült, de ezzel együtt sokasodtak a problémái is. Nehezen fogalmazta meg ezeket, mert igazán maga sem értette őket. Valami olyan keserűség szállta meg a lelkét, amit a művészi értelme nem tudott felfogni, és ezért nem is tudta ezt kezelni. “Mérleg mese” → olvasásának folytatása

A tiszta tekintetű, vidám természetű, a harmincas éveiben járó hölgy életét nem kísérték drámák. Nagyon alkalmazkodó, és békére törekvő természetével kerülte a konfliktusokat, és a harmóniáért véghezvitt áldozatainak fájdalmát soha nem tette ki a placcra. Minden nap elé vidám lendülettel állt, így nagyon kellemes társaság volt a családján belül ugyanúgy, mint a munkahelyén, vagy a barátai között.

Ma már nevet rajta, de fiatal lány korából van egy botrányos története. Levelezett egy fiúval, aki neki nagyon tetszett. A két legjobb barátnője segített megfogalmazni a leveleit, s már-már azt írta, amit a barátnői kitaláltak. A fiú – szerinte – kezdte félreérteni a sorait, aztán kiderült, hogy mégiscsak az van odaírva… magyarázkodások, csűrés-csavarások sokasága után végül nem lett a nagy szerelemből semmi. “Oroszlán mese” → olvasásának folytatása