Egy szempillantás

408613_319952824781346_1674990566_nLassan vége…. szinte egy szempillantás volt az egész!
Emlékszem, amikor először mentem el egy előadásra…. előtte sok helyen megfordultam, kerestem mi az, ami az enyém, ahol érzem, hogy ÉN vagyok fontos, nem az hogy honnan jöttem, hogy jelenleg hol tartok, mit tudok….hanem ÉN számítok!

Amikor beléptem az érzés, hogy VÉGRE ITTHON VAGYOK elárasztott tetőtől talpig! Fantasztikus volt! 🙂
Nem győzök hálát adni nap, mint nap hogy rátaláltam, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy elinduljak ezen az úton!
És itt vagyok! ÉN vagyok! “Egy szempillantás” olvasásának folytatása

Mindenki teszi, amit tud!

000NAMASTE8Aki az úton jár, megtesz minden tőle telhetőt, nem csak fizikális szinten, hogy RENDeződjenek a dolgok!
Meditál, imádkozik, mantrázik, végzi a maga gyakorlatait…. én is, mások is!

Azt gondolom, hogy „mindegy” hogy rózsaszín, vagy nem… a lényeg hogy csinálja!
Hisz az az ő hite! Hát tegye!

A hangsúly azon van, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, amit tudunk,
de ne csak fizikálisan!
A legfontosabb hogy Dolgozz Magadon!! Ezzel tehetsz a legtöbbet! “Mindenki teszi, amit tud!” olvasásának folytatása

“Tanítványok” * mese

tanítványok1

A tanítványok leültek, és a Mester is megérkezett.

– Egy fontos dologgal kezdünk, és aki úgy érzi, távozhat ezután.
– Én mutatni fogok nektek valamit. Viszont az erőfeszítés a tiétek!
A munkát nektek kell beletenni az útba. Áldozatot hozni nektek kell.
Utána járni annak, hogy igazak e, a tanításaim, nektek kell.
A gyakorlatokat elvégezni nem tudom senki helyett, tehát az is rátok marad.
Én mutatom az utat, de ezen az úton végigmenni nektek kell. Szóval, aki úgy érzi, az most felállhat és elmehet. ““Tanítványok” * mese” olvasásának folytatása